EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ MŰVÉSZETI GYAKORLATOK[1]

Az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlat (kollaboráció) azoknak a műveknek, projekteknek vagy kiállításoknak az összefoglaló elnevezése, amelyek megvalósításában nem egy személy (művész, kurátor), hanem résztvevők egy csoportja, különböző munkamódszerek és irányelvek alkalmazásával, közösen létrehozott koncepció alapján dolgozik együtt. A szereplők egymáshoz való viszonya és az alkalmazott munkamódszerek alapján az együttműködésen és a kollaboráción kívül használjuk még például a kooperáció, interakció, kollektív cselekedet (collective act), részvételen alapuló művészeti gyakorlat (~részvételen alapuló művészeti gyakorlat). terminusokat is. [2] Ezek sokszor egymással átfedésben levő módszereket jelölnek, így meghatározásuk is egymással rokon jelentésű fogalmak mentén történik. Beszélhetünk továbbá művészek közötti együttműködésről (művészcsoportok), művész és kurátor, valamint kurátorok kollaborációjáról; de arra is van példa, amikor a művésszel közreműködő partnerek nem művészeti területen tevékenykednek, illetve ha egy adott – a művész által kiválasztott – közösség tagjai vesznek részt a munka (kutatás) megvalósításában. Együttműködésre invitálhatja a művész a befogadó közönséget is. Ez utóbbiakra elsősorban a részvételen alapuló művészeti gyakorlat (~részvételen alapuló művészeti gyakorlat) elnevezést használjuk.

Az együttműködésen alapuló gyakorlat egy nyitott kimenetelű koncepció, amely alapvetően kétféle módon nyújt lehetőséget a részvételre.  A kooperáció esetében az együttműködés eszméjéből kiindulóan a tagok kölcsönös haszonélvezetéről beszélhetünk; ezzel szemben a részvételnél, a szereplők olyan feltételek alapján működnek együtt, amelynek szabályait a művész vagy akár más állítja fel, de amelynek folyamatát és eredményét a résztvevők  maguk is befolyásol(hat)ják. [3] Különbséget kell tenni aközött, amikor az együttműködés a mű létrehozásának eszköze (közösen létrehozott műalkotás, mint például különböző közösségi projektek), és amikor az annak médiuma (mint például a relációesztétikába sorolható művek) (~részvételen alapuló művészeti gyakorlat ~performatív kurátori gyakorlat).

Az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlat közvetlen előzményeit az 1960-as években találjuk meg, amikor a művészek együttgondolkodása – az aktivista törekvéseket és politikai elköteleződéseket is beleértve – mindenekelőtt a tudástermelés alternatív módjainak kereséséhez kapcsolódott. [4] Az ebben az időszakban aktív alkotópárok vagy művészcsoportok az egyén szerzői pozíciójának hangsúlyozása helyett, a kollektív szerzőségre (~szerzőség) leginkább alkalmas műfajokat részesítették előnyben (performansz, happening, akciók). [5] Napjainkban a modernista tradíció szerzőközpontú, egyszerzős, autonóm tárgyalkotó világa helyett, a közönség aktív részvételét igénylő művekben, projektekben gondolkodnak a művészek. A globális hálózatoknak köszönhetően ezek földrajzi határokon átívelő – akár virtuális szinteken is működő – együttműködési fázisokból is állhatnak. [6]

Az együttműködés gyakorlatának elterjedése az 1960-as évek végén a kurátor személyének megjelenéséhez és szerzői pozíciójának megerősödéséhez is köthető (~szerzőség ~interpretáció).Ez a változás nemcsak a kiállítás médiumként (vagyis a kiállítás mint önálló alkotói mű) való meghatározásában, hanem a kiállítások jellegében és a bemutatási módok átalakulásában is érzékelhető.(~bemutatási mód, ~diszkurzivitás). A művész és a kurátor egymást kölcsönösen elismerő szerzői pozíciója az alapja az együttműködésüknek. A művész nem megrendelésre készíti a munkát, hanem a kollektív szerzőség intézményesített keretein belül (~performatív kurátori gyakorlat),vagy esetleg azon kívül dolgozik együtt a kurátorral, egy közösen meghatározott cél/eredmény érdekében. A közös „alkotótérben” a kurátor és a művész egymással folytonos dialógusban, egyenrangú felekként, (collaborauteurs) alkotótársakként dolgoznak együtt [7] (~kurátori [szemlélet]).A művész és a kurátor együttműködése azonban korántsem konfliktusoktól mentes. [8] A kurátor szerzői rangját kétségbe vonók elsősorban a kurátor hatalmi pozíciójának megerősödését kritizálják. [9]  

A kollektív kreativitáson (collective creativity) alapuló munkafolyamatok nem feltétlenül tárgyiasult eredményekben értelmezhetők és értékelhetők. [10] A kortárs művészet társadalmi, kulturális és politikai jelenségeire reflektáló különböző diszkurzív elemek és folyamatok  „beépülése” a kritikai művészet eszköztárába új terminusokkal tágította az együttműködések fogalomhalmazát: dialogikus művészet (dialogical art) littorális művészet (littoral art) új típusú köztéri művészet (new genre public art), oktatási fordulat, diszkurzivitás (~oktatási fordulat, ~diszkurzivitás]). [11] A kollektivitás azonban nemcsak egy módszer a közös munkára, például egy kiállítás létrehozására, hanem a művészeti rendszer kritikai megközelítésére is alkalmas alternatív stratégia, amely a művészeti piacon még mindig uralkodó egyszemélyes művész-géniusz eszméjének kritikájából építkezik. Egyes kurátori csoportok – mint például a horvát WHW (What, How & for Whom) kollektíva – az említetteken túl, a kollektivitást politikai állásfoglalásként is értelmezik. [12] A kurátorok együttműködése (kollektív kurátorság) esetében is a többszólamúság jegyében kialakított kurátori vízió, a közös szerzőség és felelősség kerülnek előtérbe. Egyre gyakrabban találkozni olyan kollektív kurátori kezdeményezésekkel, amelyek összhangban vannak azzal az elképzeléssel, hogy a kortárs művészet politikai vetülete és aktivista gyakorlata az önszerveződés és az együttműködés fogalmai köré rendeződnek. [13]

Az együttműködések növekvő száma ellenére a heterogén kollaborációk struktúrájához és motivációihoz kapcsolódó kritikai hangok is erősödnek. Kit tekintünk szerzőnek például egy bevándorlók közreműködésével megvalósult munka esetében? Ki és hogyan határozza meg a feladatokat és az alkalmazott munkamódszereket? [14] (~részvételen alapuló művészeti gyakorlat). A különböző csoportok művészi célra történő kisajátítását, és nem ritkán a felelősség áthárítását nem legitimálja az együttműködés jegyében hirdetett társadalmi felelősségvállalás és a demokratikus szemlélet. A projektek fontos kritériumának tekintett etikai szempontok nem szükségszerűen írják felül az esztétikai kritériumokat .[15]

 

Lázár Eszter

 

 

Felhasznált és ajánlott irodalom

Bishop, Claire
2007 A szociális fordulat: a kollaboráció és  elégedetlenei (2006), exindex.hu, 2007. nov. 7, Web, 2011. szept. 14. http://exindex.hu/index.php?page=3&id=531
2012 Artifical Hells. London, Verso

René Block, Angelika Nollert eds.
2005 Collective Creativity (exh. cat.) Kassel, Münich, Frankfurt am Main, Kunsthalle Fridericianum Siemenas Arts Program, Revolver

Buren, Daniel
2004 Where are the Artists? (2004) / Exhibition of an Exhibition (1972). In Jens Hoffmann ed. The Next Documenta Should Be Curated by an Artist, Frankfurt am Main, Revolver, 2004, 26–31. See online: e-flux.com, E-flux, Web, 2003. márc. 28.  http://www.e-flux.com/projects/next_doc/d_buren_printable.html

Daniel Buren
2010/1972 “Exposition d’une exposition / Ausstellung einer Ausstellung” (Exhibition of an Exhibition). Documenta 5, Kassel. In Elena Filipovic, Marieke Van Hal, Solveig Øvstebø (eds.) The Biennial Reader. Bergenés Ostfildern-Ruit: Bergen Kunsthall és Hatje Cantz. 

Collective Curating, Manifesta Journal, Journal of Contemporary Curatorship, 2008/2010, Manifesta Foundation, Amsterdam

Stine Hebert, Anne Szefer Karlsen eds.
2013 Self-organised. London, Bergen, Open Editions, Hordaland Art Centre

Kester, Grant
2004 Conversation Pieces. University of California Press, Berkley

Krasztev Péter – Jan Van Til
2013 A politikai művészet új hulláma Magyarországon. In: Krasztev Péter – Jan Van Til szerk. Tarka ellenállás. Kézikönyv rebelliseknek és békéseknek. Napvilág Kiadó, Budapest, 378-408. 

Kravagna, Christian
1998 Models of Participatory Practice http://republicart.net/disc/aap/kravagna01_en.htm

Lind, Maria
2007 The Collaborative Turn. In: Johanna Billing – Lars Nilsson szerk. Taking the Matter lnto Common Hands: On Contemporary Art and Collaborative Practices. Black Dog Publishing, London.
2009 Complications: On Collaboration, Agency and Contemporary Art. In: Nina Möntmann szerk. New Communities. The Power Plant and Public Books, Toronto

O’ Neill, Paul
2010 Beyond Group Practice. Manifesta Journal—Collective Curating 8/ 2010,  37-45.

Önol, Isin
2010 Political involvement as a Basis for Collaboration – Interview with What, How and for Whom, Curatorial Collective and directors of Gallery Nova, Zagreb, ON-CURATING 5/2010, on-curating.org On-Curating. Web. 2013. márc. 12. 
http://www.on-curating.org/documents/oncurating_issue_0510.pdf

Park, Gill
2008 A Space to talk: Curator, Artist, Collaborauteur. axisweb.org Axis Web. 2013. márc. 25. http://www.axisweb.org/dlFull.aspx?ESSAYID=122 (nem aktív link)
Cache: https://web.archive.org/web/20121103053642/http://www.axisweb.org/dlFULL.aspx?ESSAYID=122

Green, Charles
2001 The Third Hand: Collaboration in Art from Conceptualism to Postmodernism, New South Publishing
Against Artist. collabarts.org. Collaborative Arts – Conversations on Collaborative Arts Practice. Web. 2013. márc. 12. http://collabarts.org/?p=5  
Collaboration as Symptom. collabarts.org. Collaborative Arts – Conversations on Collaborative Arts Practice. Web. 2013. márc. 12. http://collabarts.org/?p=4 

Papastergiadis, Nikos
The Global Need for Collaboration. collabarts.org. Collaborative Arts – Conversations on Collaborative Arts Practice. Web. 2013. márc. 12. http://collabarts.org/?p=201

Roberts, John – Wright Stephen eds.
2004 Art and Collaboration. Third Text, Volume 18, Issue 6

Rogoff, Irit
Production Lines. collabarts.org. Collaborative Arts – Conversations on Collaborative Arts Practice. Web. 2013. márc. 12. http://collabarts.org/?p=69 

Anton Vidokle
2010 Art Without Artists? e-flux Journal 16/2010, e-flux.com, e-flux, Web. 2012. szept. 12.  http://www.e-flux.com/journal/art-without-artists/

 


 
 



[1] A kollaboráció valamint a kollaboráns szavakat először a második világháború alatt a Vichy kormány idején a német megszállókkal együttműködő francia személyekre alkalmazták. Ma már inkább az együttműködés szónak a szinonimájaként találkozunk vele.  Így a szótárban a collaboration szó magyar fordítására a kollaboráció helyett az együttműködésen alapuló művészeti gyakorlatot használjuk.

[2] Christian Kravagna 1998 Working on the Community Models of Participatory Practice. republicart.net. Republicart. 1998. Web. 2013. Febr  2.  http://republicart.net/disc/aap/kravagna01_en.htm

[3] Maria Lind 2007 The Collaborative Turn. In: Johanna Billing, Lars Nilsson szerk. Taking the Matter lnto Common Hands: On Contemporary Art and Collaborative Practices, Black Dog Publishing, London, 2007, 15-31.

[4] Maria Lind: i. m    

[5] Maria Lind: i. m.

[6]  Nikos Papastergiadis: The Global Need for Collaboration. collabarts.org. Collaborative Arts –  Conversations on Collaborative Arts Practice. Web. 2013. márc. 12. http://collabarts.org/?p=201

[7] Gill Park, 2008 A Space to Talk: Curator, Artist, Collaborauteur. axisweb.org Axis Web. 2013. márc. 25. http://www.axisweb.org/dlFull.aspx?ESSAYID=122

[8] Ld. például Daniel Buren 2004 Where are the Artists? (2004) / Exhibition of an Exhibition (1972). In Jens Hoffmanned.The Next Documenta Should Be Curated by an Artist, Frankfurt am Main, Revolver, 2004, 26–31. Valamint ugyanez online is elérhető: e-flux.com, E-flux, Web, 2003. márc. 28. http://www.e-flux.com/projects/next_doc/d_buren_printable.html; Daniel Buren 2010 “Exposition d’une exposition--Ausstellung einer Ausstellung (Exhibition of an Exhibition),1972, Documenta 5, Kassel in: Elena Filipovic, Marieke Van Hal, Solveig Øvstebø, eds The Biennial Reader. Bergen, Ostfildern-Ruit: Bergen Kunsthall és Hatje Cantz.

[9] Ld. például Anton Vidokle 2010 Art Without Artists? e-flux Journal 16/2010, e-flux.com, e-flux, Web. 2012. szeptember 4. http://www.e-flux.com/journal/art-without-artists/

[10] A kollektivitást és az együttműködést (collectivity, collaboration) általában egymás szinonimájaként használják az együttműködésen alapuló gyakorlatok leírásánál. Abban az esetben, amikor éppen a kettő közötti különbséget hangsúlyozzák, akkor a kollaboráció inkább a szimultán és egymásra épülő gyakorlatokat jelöli, míg a kollektivitást egymás mellett párhuzamosan futó munkafázisok jellemzik, valamint ez utóbbi nem feltétlenül kapcsolódik gyakorlati megvalósuláshoz, hanem az együttgondolkodás eszméjét fejezi ki.

[11] Paul O’Neill 2010 Beyond Group Practice.” Manifesta Journal—Collective Curating 8/2010, 37-45.

[12] "New Outlines of the Possible", in René Block, Angelika Nollert eds. 2005 Collective Creativity (exh. cat.)Kassel, Münich, Frankfurt am Main, Kunsthalle Fridericianum Siemenas Arts Program, Revolver; Önol, Isin 2010 Political involvement as a Basis for Collaboration – Interview with What, How and for Whom, Curatorial Collective and directors of Gallery Nova, Zagreb, ON-CURATING 5/2010, on-curating.org On-Curating. Web. 2013. márc. 12. http://www.on-curating.org/documents/oncurating_issue_0510.pdf

[13] Nagy Gergely 2013 Egyre radikálisabb intervenciók. A politikai művészet új hulláma Magyarországon in: Krasztev Péter és Jan Van Tilszerk. Tarka ellenállás. Kézikönyv rebelliseknek és békéseknek. Budapest, Napvilág Kiadó, 378-408. Illetve ld. Stine Hebert, Anne Szefer Karlsen eds. 2013 Self-organised. London, Bergen, Open Editions, Hordaland Art Centre

[14] Claire Bishop 2007 A szociális fordulat: a kollaboráció és elégedetlenei (2006), exindex.hu, 2007. nov. 7, Web, 2011. szept. 14. http://exindex.hu/index.php?page=3&id=531

[15] Claire Bishop i.m.