A vetítés közönsége

A vetítést követő beszélgetés

A vetítést követő beszélgetés

Dokumentumok

Sugár János: Vázlatok a Kiállítás-díszlet c. (Fényes Adolf Terem, 1985) kiállításhoz , 1984

Sugár János: Kiállítás-díszlet c. kiállítás, Fényes Adolf Terem, 1985 , meghívó

Sugár János: Kiállítás-díszlet c. kiállítás, Fényes Adolf Terem, 1985 , a meghívó hátoldala

Festett moziplakát a Perzsa séta bemutatójához, 1986

Sugár János: The Bull of Irreversibility in the China Shop of Present, 1985/2007, Projections, Műcsarnok, 2007 - falszöveg

A időpont egyeztetés után (office@tranzitinfo.hu) megtekinthető a Majakovszkij 102-ben:

Sugár János: Perzsa séta, 1985, színes, 54p, magyar hang, BBS produkció

Szőke Annamária megnyitója (Kiállítás-díszlet, Fényes Adolf Terem), 1985, 12p
A 2007-es rekonstrukció (Projections, Műcsarnok, 2007), 1.5p

Letölthető dokumentumok

Időpont: 2012. szeptember 14. péntek 18 óra
Helyszín: MAJAKOVSZKIJ 102, Budapest, Király u. 102. I. em.

A filmet Sugár János bevezetője után az eredeti 16mm-es szalagról vetítjük le. A vetítést beszélgetés követi. A vetítés estéjén a filmen szereplő kiállításnak és a film létrejöttének dokumentumai is megtekinthetők.

A sorozat témája a rendszerváltás, az értelmiség és a művészeti gondolkodás szerepe a ’80-as évek ellenzéki-alternatív társadalmi mozgalmaiban a 2010-es évek fordulójának válságperspektívájából. A Perzsa séta a rendszerváltást előkészítő évek budapesti utcaképét és gazdasági-tudományos híreit, prognózisait rögzítette egy, az akkori jelenből előrevetített jövőbeli nézőpontból, mely a mostani vetítés alkalmával is éppúgy beteljesületlen marad, mint ahogy a 80-as évek várakozásai is minduntalan újrafogalmazódnak.

A film címe, Perzsa séta, utalás Montesquieu Perzsa levelek című ismert könyvére, amelyben egy lojális idegen, egy perzsa herceg szemén keresztül látjuk és értelmezzük a korabeli francia valóságot. A film tehát arról szól, hogy miképpen is láthatjuk saját korunkat, érzékelhetjük saját jelenünket. Ugyanis nem veszünk észre bizonyos dolgokat, amelyeket egy későbbi, mai korból már könnyedén meglátnánk.

Ez egy úgynevezett kísérleti film, bár én szívesebben használom a kognitív film kifejezést. Szerkezete igen egyszerű: két ember sétál és beszélget. A séta azonban valódi, „valósidejű”, a két ember Budapest belvárosában sétál, 1985-ben. Párbeszédük szövegét egy akkori hetilap (HVG) cikkeiből ollóztam össze, amelyek a gazdasági híreket, az előrejelzéseket, a fejlődés irányvonalait taglalták. A párbeszéd felett egy másik hangsáv is hallható, egy sajátos zene: két énekes (egy férfi és egy nő) kommentálja a látottakat és hallottakat, mint két hang a jövőből, amelyek tulajdonosai egy régi filmet néznek.

Nagy hatással volt rám az, ahogyan régi játékfilmeket nézünk: részben dokumentumfilmként, azaz az aktuális történet mellett szinte érdekesebb az utcákat, boltokat, embereket, öltözködést figyelni.

A film közepén, úgy térbeli, mint időbeli értelemben, egy kiállítóterem áll, amelybe a két férfi bemegy, szótlanul körbesétálnak, majd kijönnek. A kiválasztott galéria abban az időben az egyik legjobb volt Budapesten. Szép helyen volt, nagyon jó kiállításokat rendeztek benne, de teljesen hivatalos volt. Én, a fiatal, ismeretlen, undeground művész még csak nem is álmodhattam róla, hogy ilyen helyen állítsak ki. Ám mivel egy olyan filmet forgattam, amelyet egy hivatalosan elismert filmstúdió támogatott, kérhettem, hogy bocsássák rendelkezésemre a kiállítóteret a film céljaira. Úgyhogy három napra az enyém lett, ingyen, a galéria, és megcsináltam azt a kiállítást, ami a filmben is látható.

Sugár János

Perzsa séta, 1985, 16 mm, színes, 54 perc, magyar hang, BBS produkció, standard kópia: 1989
írta: Sugár János, Gerlóczy Ferenc
zene: Litván Gábor
szereplők: Hollósi Gábor, Tótfalusi András
énekhangok: Litván Gábor, Tarkó Magda
kamera: Sas Tamás
díszlet: Sugár János
rendezte: Sugár János

Hejettes Szomlyazók: Gazdálkodj okosan! (részlet: Start mező - redisztribúció Aczél elváltással), először kiállítva: Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóháza, A Kék Acél kiállítás, 1989. Rekonstrukció: ICA-D, Dunaújváros, Nehéz Ipar kiállítás, 2011. Fotó: Ballon - Eln Ferenc.

Második alkalom:
2012. június 1. péntek 18:00-21:00
Budapest 1068, Király utca 102., 1. emelet
Meghívott hozzászólók: K. Horváth Zsolt, társadalomkutató és Vári György, irodalomkritikus
Beszélgetőtársak: László Zsuzsa, Süvecz Emese (tranzit .hu)
Látvány: SZAF

A következő beszélgetésen újra nekifutunk néhány, az előző alkalommal is felmerült témának, mint a kelet-európai értelmiség sajátos társadalmi szerepe. Esettanulmányok segítségével felidézzük és megvitatjuk a 68-as ellenzéki értelmiség szerepválságát és az  államkapitalizmusból  a globális kapitalizmusba való átmenet ellentmondásait a rendszerváltást övező máig lezáratlan gazdasági, ideológiai és esztétikai vitákkal összefüggésben. A különböző szempontok vizsgálatához egyik kiindulópontunk  Konrád György és Szelényi Iván legendás szociológiai tanulmánya, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz, melyet hivatalosan csak a rendszerváltáskor, 15 évvel befejezése után adtak ki Magyarországon, és azóta is számos újraértelmezésen ment keresztül.

Az est során a SZAF (Szájjal és Aggyal Festők Világszövetsége) közreműködésével a helyszínünk nevét KIRÁLY 102-ről, MAJAKOVSZKIJ 102-re változtatjuk, ezzel a gesztussal kinyilvánítva elkötelezettségünket a rendszerváltás és azt az megelőző évtizedek örökségével való szembenézésre, és kritikai vizsgálatára.

Sugár János: Gyorskultúra szórólap, 1985, hátoldal, papír, tus, ceruza, 21,5 x 30 cm

Az első beszélgetésen dokumentumok közös megtekintése alapján vitatjuk meg az értelmiségi és ellenzéki szerep válságát és az alulról szerveződő oktatási és kritikai kezdeményezések lehetőségeit a rendszerváltás előtt és után. Szó lesz a disszidens pozíciókról, az Indigó Csoportról, a Gyorskultúráról, repülőegyetemekről, a Magyar Október Pártról, diákforradalmakról, kulturális politikai víziókról, civil aktivizmus, a politikai szerepvállalás és a kulturális ipar összefüggéseiről.