Komoróczky Tamás, képzőművész, 1963
Author: zsuzsa
Milyen szerepet játszott a rendszerváltás a szakmai pályafutásodban?
A rendszerváltás időszaka eléggé meghatározó volt a pályafutásomban, mert egyrészt akkor diplomáztam a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1990), másrészt meg 1989-ben alapítottuk meg az Újlak csoportot, amiben aztán aktívan tevékenykedtem a ’95-ös feloszlásáig.
Számunkra a legnagyobb fordulópont a csoporttá alakulásunk azaz, hogy elkezdtünk egy intenzív szakmai munkát kollektíven. A függetlenség vágy, a hivatalostól való elhatárolódás motiválta ezt az önszerveződést és hogy ez pont egybe esett a rendszer átalakulásával az euforikus állapotot eredményezett. Az Újlak mozi illegális használata, cinkossá tette a csoportot – ez erős közösség formáló erő -, a helyzet bizonytalansága folyamatos lebegés szerű állapotot tartott fenn.Ezen kívül a Főiskolán részt vettem a diák önkormányzat szervezkedésében, melyet Szegedy-Maszák Zoltán, Bakos Gábor és még néhányan irányítottak. Radikális változásokat követeltünk az iskola működési rendszerében, a tantervezetben és tanárok meghívását a szabadabb, színvonalasabb oktatásért.
1989-ben szerveztük a Bercsényi Klubban a “Szelep” című 12 héten át 12 résztvevővel 1-1 estés egyéni kiállításokból álló sorozatot, mely ’89 februárjától április végéig zajlott minden szerdai napon, és kiváló fórumnak bizonyult az egymásközti heti eszmecserére.
1990-ben az Orosz (akkor még Szovjet) Nagykövetségről indult el egy nagyszabású felvonulási menet az Andrássy (akkor még Népköztársaság) úton végig a Deák tér irányába. Én a tömeggel szemben kezemben egy megfestett fekete négyzettel a követség szomszédjában lévő Fiatal Művészek Klubja felé tartottam kiállítást rendezni, mert másnap nyílt ott egyéni kiállításom.
Milyen közvetítőkön keresztül, milyenforrásokból szereztél ismereteket erről az időszakról?
A közvetlen tapasztalat volt a legerősebb, meg ami átsugárzott az emberekből egymásba és amik a gyakori kocsmai beszélgetéseken összeadódtak. Ezen kívül a külföldi sajtó még ami forrás lehetett, ahol máshogy kommentálták az eseményeket.
Az illúziók már korábban, a 90′-es évek vége felé szertefoszlottak és megjelent a kiábrándultság érzése. Az utóbbi 10 évben jelentősen nem változott a véleményem a rendszerváltásról. Persze a rendszer váltás óta eltelt több mint 20 év “sikertelensége” sok mindent átgondoltat, újra értékeltet, de azért a 2004-es EU csatlakozásunkat a legfontosabb lépésnek tekintem.